Régészeti terepbejárás
Másodéves koromban találkoztam először a terepbejárással, majd annyira megtetszett, hogy írtam belőle két szakdolgozatot, most pedig a mindennapi munkámnak is a része. Nagyon hatékony, sokoldalú és 'személyreszabható' kutatási módszer, ami ráadásul a lelőhelyeket is csak kis mértékben roncsolja.
Mi is a terepbejárás?
A bejárás egy felszíni kutatási módszer - tehát nem megyünk vele a föld alá pl. ásóval, csak a föld felszínén heverő leleteket gyűjtjük össze. Már ha összegyűjtjük, mert leletgyűjtés nélkül is lehet terepet járni. Utóbbinak az az előnye, hogy nem roncsoljuk egyáltalán a lelőhely anyagát, viszont a datálás nem lesz olyan jó, mert a terepen nem - vagy csak nagyon nehezen - lehet meghatározni a poros-koszos kerámiák korát. Az viszont mindig nagyon fontos, hogy a bejárás útvonalát és a leletek helyét rögzítsük egy kézi GPS készülékkel (mint ami a képen is látható) - ez alapján tudjuk később térinformatikailag kezelni a lelőhelyeket és a leleteket is.
De hogy kerülnek leletek a szántóföldek felszínére?
Képzeljük el egy őskori település egyik szemétgödrét. A belseje tele van kidobott kerámiával, állatcsontokkal, törött eszközökkel. Amikor nem használják tovább, betemetik földdel, majd idővel a település is megszűnik, a mi későbbi leleteink pedig a föld alatt vannak. Párezer évvel később aztán jön a gépesített földművelés és ahogy az ekével vagy tárcsával mozgatják, forgatják a földet, felszínre kerülnek az eddig föld alatt lévő leletek. A gödör és tartalma évről évre jobban pusztul a humusz elvékonyodása miatt, közben a már korábban felszínre jött leletek egyre kisebb darabokra törnek a művelés és a környezeti tényezők miatt. Így lehet, hogy az évezredekkel ezelőtt gödörbe dobott, kicsit csorba, de egyébként mondjuk 20 cm magas edényből mi egy 3x4 cm-es darabkát találunk meg egy szántóföld közepén.*
Ilyen szép neolitikus edénytöredékeket lehet találni a szántóföldeken.
Miről kapunk információt a bejárások alapján?
Megtudhatjuk például, hogy...- van-e lelőhely egy adott területen,- milyen korszakok vannak biztosan a lelőhelyen,- mekkora a lelőhely kiterjedése,- több korszak esetén hogyan változott a lelőhelykomplexum használatának dinamikája (pl. bizonyos részein mindig volt megtelepedés, máshol csak egyes időszakokban),- nagyobb területen bizonyos korú települések hálózata, azok egymáshoz való viszonya,- és ami - szerintem - a legkirályabb, hogy más módszerekkel, adatokkal (pl. korábbi kutatások, geofizika, stb.) együtt értelmezve akár konkrét objektumokat (gödröket, sírokat, épületeket) is meg tudunk határozni a segítségével.
*Ennél persze jóval összetettebbek a talajmozgások, külsőleges behatások és nemcsak 'felfedő', hanem a leleteket, jelenségeket elfedő folyamatok is vannak, de ez már nagyon brutális módszertan, ami a mesterszakos szakdogámban is min. 5 oldalt tett ki, szóval ha nagyon érdekel titeket, akkor szentelek neki egy külön posztot, de ide most soknak éreztem volna.