Üvegezés régész módra - avagy az üveg leletekről
Ha azt mondanám, hogy gondolj egy régészeti leletre - mire asszociálnál? Az én tippem az, hogy egy kőre, kerámiára vagy valami arany/ezüst kincsre. A régészeti leletek azonban ennél sokkal változatosabbak. Nézzünk is egy különleges lelettípust, az üvegeket.
A képen egy jellegzetes "kelta kék" árnyalatú karperecet láthattok, ami díszítése és formája alapján az "Érsekújvári" típusba tartozik. [Forrás: itt Karwowski M., Prohászka P. 2014 után]
Az első üvegek a Kárpát-medencében
A legkorábbi üvegeket hazánkban a késő vaskor keltái készítették. Persze ne olyan vékony, átlátszó üvegekre gondoljatok, mint a mai darabok. Elsőként színes üvegpasztát állítottak elő, amiből gyöngyöket, ékszereket készítettek, majd átlátszatlan színes üvegeket.
Színük alapján három fő csoportra oszthatók a kelta üvegékszerek:
a kék különféle árnyalatai, a sötétkéktől az egészen világosig - ez talán a leggyakoribb nálunk
a sárga és zöld különböző árnyalatai
a (szinte) fekete színűek.
Az üvegipar “csúcsra járatása”
A kelták után a római korban még tovább fejlődött az üvegkészítés technológiája. Eleinte ők is színes és átlátszatlan üvegeket készítettek, azonban nekik sikerült először színtelen és átlátszó darabokat készíteniük a Kr. u. 2. században. A hétköznapi üvegedényekben elsősorban folyadékokat (pl. olajokat) tároltak.
A kor előkelői számára azonban sokkal izgalmasabb tárgyak készültek, mint a tömeggyártott, egyszerű, átlátszó üvegek. A legkiválóbb mesterek különleges ablaküvegeket készítettek a villák ablakaiba vagy épp olyan poharakat, kelyheket, amelyek képesek voltak a színük változtatására, ha megtöltötték őket folyadékkal (pl. a valószínűleg Rómában készült Lykurgos-serleg). Mi a fejlett technológia, ha nem ez?!
A képen a híres, színváltó Lykurgos-serleget láthatjátok. [Kép forrása: itt]
A középkor újítása - az ólomüveg
A középkori Európában és Magyarországon az uralkodónak és a katolikus egyháznak volt a legnagyobb befolyása és vagyona, ami többek között az üvegből készült tárgyaikon, illetve a korszak építészetén is érezhető volt. Bár a 11. századi román templomoknak még nagyon kis méretű ablakai voltak, a nagyobb templomokat már akkor színes üvegekkel díszítették. A nagy áttörés azonban a 12. században jött el, amikor az új támíveknek köszönhetően megjelentek a nagyméretű ablakok, amik elárasztották fénnyel az épületeket.
Ezeket az ablakokat díszítették aztán a színes, illetve festett üvegekkel, melyeket ólom keretekbe foglaltak - így egy-egy képet sokszor több 100 üvegtöredékből raktak össze. A témák meglehetősen kötöttek voltak, hiszen mit ábrázoltak volna a templomok ablakain, ha nem bibliai jeleneteket és szenteket? A jelenetek, bibliai alakok képi megjelenítése viszont már jóval színesebb volt - a kék, vörös, sárga, barna, lila és szürke voltak a leggyakrabban használt színek. Ez már bizony jóval több színvariáció, mint a kelták idejében.
A sienai Santa Maria Assunta-katedrális kerek ólomüveg ablaka, amelyet 1288-ban készített Pastorino de Pastorini és az utolsó vacsorát ábrázolja.
[Kép forrása: itt]
Felhasznált források + további érdekes olvasmányok:
Szolnoki Régészet Blog - Az üveggyártás mesterei Utolsó elérés: 2021.09.02.
Balcan Celts - The Glass Revolution - Evolution of European Glass Jewelry in the Later Iron Age Utolsó elérés: 2021.09.02.
Múlt-kor.hu - A rómaiak, mint a nanotechnológia feltalálói? Utoljára elérve: 2021.09.02.
Rómaikor.hu - Római üvegek Utoljára elérve: 2021.09.02.
Mester Éva: Az építészeti üvegek iparművészeti értékei. Geopen, Budapest 2012.
Múlt-kor.hu - Az ókori rómaiak is újrahasznosították az üveghulladékot Utolsó elérés: 2021.09.02.