Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely | PROGRAMAJÁNLÓ
Még a nyár folyamán munka miatt keveredtem Békés megyébe és ha már ott voltunk, ellátogattunk a vésztői lelőhelyre, ahol egy nagyon pofás parkot sikerült felhúznia a kollégáknak. Gyakorlatilag egy napig teljesen odavoltunk még a helytől és minden ismerősünknek erről áradoztunk.
De mi tetszett ennyire?
Az igényesen karbantartott táj, a kedves és segítőkész dolgozók, a maximális higiénia (a mosdókban is), a szép és érthető kiállítás, a látványos, de nem összekamuzott monostor rekonstrukció és az őskori tell település belsejében megnézhető HATALMAS, NYITOTT ÁSATÁSI SZELVÉNY. Úgy bizony, jól olvastad. Be lehet sétálni egy 9(!!!) rétegű tell település belsejébe, ahol a régészek Makkay János vezetésével több szintben hagytak meg in situ rétegeket leletekkel, sírokkal, jól szemléltetve a lelőhely összetettségét.
Mik a tellek?
A tellek településhalmok, ahol hosszú időn keresztül ‘egymásra építkeztek’ az emberek és kultúrák, mindig egy újabb réteget felhúzva a korábbiakra és növelve a domb magasságát. A legnagyobb tellek a Közel-Keleten ismertek, de kisebb méretű képviselőik a Kárpát-medence keleti területein is megtalálhatók.
Egy rézkori temetkezés in situ, azaz abban az állapotában, ahogy egykor a régészek feltárták (leszámítva a restaurált edényeket, azok darabokban voltak).
A vésztői tellről röviden
A vésztői településen az újkőkorban, vagyis neolitikumban (szakálhát, majd tiszai kultúra (Kr.e. 5200 - 4500/4400)) telepedtek meg először, de később a rézkor (tiszapolgár és bodrogkeresztúri kultúra (Kr.e. 4500/4400 - 3800)) és a középső bronzkor (Kr.e. 1900/1800 - 1400/1300) folyamán is lakták, tehát kis híján 4000 (!!!) évig. A kiállítótérben a tellnél lévő kronológiai táblázat már elavult, mert a készítésekor még nem vették figyelembe a 14C adatokat a lelőhelyről. Itt a posztban a Magyar Régészet az Ezredfordulón kötet kultúrákra vonatkozó évszámait használtam fel.
A középkori monostor
A monostor a Vatától származó Csolt-nemzetség birtokàhoz tartozott a X. századtól kezdve. Az első írásos feljegyzés 1222-ből ismert róla, amikor apátja, Lodus tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. Utoljára 1383-ban említik a monostort, majd a század végén megszűnt az addigi szerepe, Mágor településéhez csatolták és a falu lakói használták plébániának a monostor templomát. A falu az 1590-es években pusztult el.
A tell felsőbb rétegeinek in situ részletei edénytöredékekkel és állati maradványokkal.
Felhasznált források:
- Makkay János: Vésztő-Mágor. Ásatás a szülőföldön. Békéscsaba 2004.
- Visy Zs. (főszerk.) et al.: Magyar régészet az Ezredfordulón. Budapest 2003.