A neolitikumról

Az újkőkori kultúrák megjelenése a Kárpát-medencében hatalmas életmódbeli változásokat hozott - elérte hazánkat az úgynevezett "neolitikus forradalom". A korábbi gyűjtögetés helyét átvette a növénytermesztés, a vadászat mellett pedig megjelent az állattartás. Ahhoz, hogy jól értsétek a majd a hazai kultúrákat és vonatkozásokat, ebben a mai bejegyzésben először kicsit általánosabban írok a neolitikumról.

Fantáziakép egy neolitikus településről [A kép innen van]

A neolitikus forradalom

Ahogy az előbbi bekezdésből meg lehetett sejteni, a neolitikus forradalom legnagyobb vívmánya a termelő gazdálkodás létrejötte. De honnan indult mindez? A kutatók úgy vélik, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés az úgynevezett "termékeny félholdban" alakult ki a Közel-Keleten. A neolitikus forradalom terjesztette az úgynevezett "neolit csomag"-ot, ami négy háziasított állatot (szarvasmarha, juh, kecske, sertés), valamint néhány háziasított növényt (búza, árpa, rozs, hüvelyesek) tartalmazott.

Honnan tudjuk, hogy honnan jött?

A kialakulás helyének meghatározását is ezek az állatok és növények jelentették, ugyanis (1) ezek már az elejétől kezdve nagyrészt együtt, egy tényleges csomagként terjedtek, (2) ebből kifolyólag nagyjából egy területen és időszakon belül kellett őket háziasítani (ebben kisebb eltérések azért vannak), tehát (3) a forradalomnak olyan helyről kellett kiindulnia, ahol ezeknek a háziasított fajoknak a vad ősei megtalálhatók. Ez a hely pedig a termékeny félhold területe.

Térkép a Termékeny Félhold kiterjedéséről [A kép forrása ide kattintva elérhető]

Gondolkozásbeli változások

Nagyon fontos, de gyakran elfeledett aspektusa ennek a drasztikus váltásnak az emberek gondolkozás-, illetve hozzáállásbeli változása. Mert hát korszakok így, kultúrák úgy, a lényeg mégiscsak az emberek élete marad. De mi itt ez a nagy változás? Ahhoz, hogy az embernek megérje hosszú időn át gondoskodni egy állatról vagy növényről, hosszútávon kell gondolkodnia. El kell tudni képzelni, hogy neki fél-1 év múlva milyen haszna származik abból, hogy addig folyamatosan gondoskodik valamiről és munkát és időt szán rá. Ezzel szemben mi jellemezte a vadászó-gyűjtögető életformát? Ha éhes vagy elmész vadászni vagy szedsz pár bogyókát. Így nem kell folyamatosan dolgoznod és előre gondolkoznod, viszont ha már épp le lett legelve minden bokor a közeledben és/vagy nem sikerül a vadászat... hát akkor így jártál. A 'mezolit módi' tehát gyorsan, de bizonytalanul elégítette ki a szükségleteket, a 'neolit módi' pedig időigényesebb volt, de sokkal biztosabb megélhetést nyújtott.

Felhasznált források:

• Visy, Zs. (főszerk.) et al.: Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest 2003. 99-100.

• egyetemi jegyzetek

---

Ha tetszett a fenti poszt, akkor kukkantsd meg ezeket is: