Iseum Savariense, egy egyiptomi istennő szentélye Pannoniában | PROGRAMAJÁNLÓ

Talán mindenki hallott már Szombathely ókori elődjéről, Savariáról. Az viszont már nem annyira köztudott, hogy mit keresett itt egy egyiptomi istennő, Isis és mit találunk ma az egykori temploma helyén.

Az Iseum rekonstruált épülete.

Savaria, mint Pannonia provincia első coloniája

Savariában talált római kori mérföldkő, amely szerint 1000 km-re van Róma.

A borostyánút az egyik legjelentősebb ókori kereskedelmi útvonal volt, amelyen főként borostyánt szállítottak (meglepő módon innen az út elnevezése is) Észak-Európa és a Földközi-tenger között. Mivel a mai Magyarország nyugati határa mentén futott, nem csoda, hogy a rómaiak előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost alapítsanak az út mentén. Ez lett Savaria, Pannonia első coloniája, azaz városi rangú települése Claudius császár jóvoltából Kr.u. 43-ban. Persze a colonia rang előtt is városként lakták már, ugyanis sok leszerelt katona és kereskedő költözött ide - így Kr.u. 43-ban már csak a jogi helyzete változott a településnek.

Az Iseum megtalálása, jelentőssége

Az Iseum Savariense újkori története 1955-ben kezdődött, amikor egy szerencsés véletlen folytán rábukkantak a szentély néhány márványfaragványára. Nem sok idővel később meg is kezdődtek az ásatások, amelyek során egy hatalmas épületegyüttes került a felszínre. Az épületet az egyiptomi Isis istennőnek szentelt templomként azonosították, amit rekonstruáltak is, azonban az első rekonstrukció megítélése nagyon vegyes volt, valamint az állapota is leromlott az épületnek és a kiállítótérnek. Emiatt teljes felújításba kezdtek és 2011-re az Iseum rekonstrukciója és a hozzá tartozó kiállítótér is teljesen megújult.

Az Iseum rekonstruált homlokzata, melynek eredeti domborművetit a kiállításon lehet megnézni.

A ma ismert Isis szentélyek közül a szombathelyi Iseum a harmadik legnagyobb a világon. Csupán az alexandriai Serapeum és a római Campus Martiuson álló egykori főtemplom volt nála hatalmasabb. Abban viszont igazán egyedülálló, hogy rekonstruált antik épületként ma is látogatható, ráadásul egy igazán különleges - és egyetlen magyarországi - római kori vallástörténeti kiállítás található benne. Ha ellátogattok az Iseumba, akkor betekintést nyertek a római kori emberek hitvilágába: megismerhetitek Isis-t és a többi tisztelt istenüket, a császárok és istenek kultuszának összefonódását, de a vallási élet mindennapos tárgyait, szokásait, emlékeit is.


Ki volt Isis istennő és hogyan került Pannoniába?

Isis istennő jellegzetes jelvényeivel: jobb kezében a sistrummal, bal kezében pedig a termékenységet szimbolizáló, női mell ihletésű szitulával.

Isis, vagy Ízisz az ókori egyiptom egyik legjelentősebb istennője volt. Egy személyben volt a varázslás, a termékenység, a víz, a szél, a tengeri hajózás, a nőiesség és a hűség istennője, valamint Ozirisz testvére és felesége, illetve Hórusz anyja. Jelentőségét mutatja, hogy a Közel-Keleten és európaszerte is rendkívül népszerű volt.

De miből is tudjuk, hogy a savariai szentélyt neki építették? Ugyanonnan, mint más istenségek esetében: a nevéről és az attribútumairól, hiszen a politeista vallásokban minden istenségnek megvannak a jellemző ‘kiegészítői’. :) Isis esetében ilyen például a fején lévő tehén szarvak közötti napkorong, a kezében tartott hosszúkás situla vagy a sistrum. Utóbbi egy különleges csörgő hangszer, amely az egyiptomi mitológia szerint megindította hangjával a Nílus áradását. Bár Szombathelyen remélhetőleg nem önt ki tőle semmi patak, az Iseumban bárki kipróbálhatja ezt a szép hangszert is.

Na jó, de hogy fért meg egy egyiptomi istennő imádata a római istenek és császárok mellett? Mivel a Római Birodalom sokféle nyelvű és kultúrájú népeket kebelezett be, ezért a béke fenntartásáért szükséges volt beintegrálni valamilyen szinten a meghódított népek szokásait, isteneit is a római kultúrában. A ‘megállapodás’ általában az volt, hogy lehetett áldozni más isteneknek is, de csak a római istenek, valamint a császárok mellett. Így mindenki kötelezően betartotta a római vallás szokásait (aminek a császárkultusz is fontos része volt a későbbi időszakokban), közben pedig nyugodtan hódolhatott a régi istenségeinek is.

A kiállításon ezzel a kedves kis jószággal, Ápisszal is találkozhattok.

Az Iseum mint kiállítóhely, programok

Az Iseum kiállításán közelebbről is megismerhetjük Pannonia lakosainak hitvilágát, hiszen Isis mellett a többi imádott isten is be van mutatva a lelőhelyen talált gyönyörű tárgyakkal együtt. A kiállításba virtuálisan is betekinthettek ide kattintva: Virtuális séta az Iseum kiállítótermében, vagy megnézhetitek egy korábbi időszaki kiállításukat Sosztarits Ottó vezetésével itt: Tárlatvezetés az Iseum Savariense "Kép/Tér - Savaria Underground" című időszaki kiállításán.

A kiállítások mellett időnként különleges programokkal is várják a látogatókat az Iseum munkatársai, mint például gyermektáborokkal vagy jelentős római ünnepek újrajátszásával (pl. az Isis istennő tiszteletére rendezett Navigium Isidis), de a minden évben megrenedett Régészet Napján is megéri meglátogatni az Iseum szentélyét. Legutóbb programukon pedig a népszerű Harry Potter könyvek világát állították párhuzamba a római kori hitvilággal - az erről készült videót itt tudjátok megnézni: Harry Potter és a Misztérium temploma.

Ha szeretnétek értesülni az aktuális kiállításaikról, programjaikról, akkor az Iseumot itt tudjátok követni instán és itt facebookon.

Felhasznált források és további olvasnivaló:

A bejegyzésben szereplő fotókat a szerző készítette.


Ha tetszett a fenti poszt, akkor kukkantsd meg ezeket is:

Previous
Previous

Rejtvényfejtők világnapjára: A lineáris B megfejtése

Next
Next

A Dunántúl középső neolitikuma