Blog
Üdvözöllek a blogon! :)
Ha itt lejjebb görgetsz, akkor hozzáférsz minden eddigi blogposzthoz. Olvashatsz programajánlókat, illetve a hazai régészet leleteibe és módszertanába is betekinthetsz. Amennyiben valami konkrét téma, kulcsszó érdekel, akkor ajánlom a kereső használatát:
Amiről a rétegek mesélnek - avagy mire jó a Harris-mátrix?
A régészeti feltárásokon fontos információhordozó szerepe van a földnek. Egy korábbi posztban már meséltem róla, hogy az egykori gödrök és egyéb jelenségek megtalálásában milyen fontos szerepe van a talaj színeinek, azonban a Harris-mátrix segítségével még sokkal többet is megtudhatunk a régészeti jelenségek rétegeiből.
A dendrokronológia, avagy hogyan árulják el a fák a leletek korát
Amikor meglátunk egy régészeti leletet, akkor általában a ‘Vajon milyen régi lehet?’ az első kérdés, ami felmerül bennünk. Így elmondható, hogy mindannyiunk kedvenc témái közé tartoznak a különféle korhatározási módszerek. Sok figyelmet szokott kapni a tipológiai, formai megközelítés, illetve a radiokarbonos korhatározás is, az egyik legpontosabb módszerről azonban meglepően kevesen hallanak.
Rejtvényfejtők világnapjára: A lineáris B megfejtése
Február 3-a a rejtvényfejtők világnapja, aminek alkalmából egy számomra kedves "rejtvény", a lineáris B írás megfejtésének történetét hoztam el Nektek. A lineáris B írást a mai Görögország területén egykor virágzó mykénéi kultúrában használták Kr.e. 1450-1200 körül. Jelentése azonban hosszú időre feledésbe merült, amíg évezredekkel később meg nem fejtették.
A Dunántúl középső neolitikuma
A középső neolitikum Kr.e. ~5500/5400-5000/4900 közé tehető. A sorozat előző részében, ahol az Alföld azonos korú kultúráiról meséltem Nektek, már bemutattam a korszak általánosabb változásait, mint a földművelés fejlődése vagy a réz nyersanyag első megjelenése. De milyen kultúra határozta meg a dunántúliak életét?
Régészet hóban és kánikulában
A régészet hajnalán az ásatások ideális időjárásban és kis felületeken zajlottak - ez azonban mára teljesen megváltozott. Hogy hogyan? Az a blogbejegyzésből kiderül.
Lelőhelyek madártávlatból - légi fényképezés a régészetben
Zúg a motor, felszáll a gép és egyre távolabb kerülünk a talajtól. Olyan jelenségek tárulnak a szemeink elé, amit a földről sose láthatnánk. Kirajzolódnak régvolt települések és temetők körvonalai. A légirégészet remek módszer a lelőhelyek felderítésére, de vajon hogyan működik?
A radiokarbon korhatározás
A régészet második nagy forradalmaként tartják számon a radiokarbon korhatározás feltalálását, ami Willard F. Libby, amerikai kémikus nevéhez fűződik. Ez volt ugyanis az egyik első módszer a régészetben, ami abszolút korhatározásra volt képes. De hogyan is működik és mik a korlátai?
Nőnek való vidék? | VIRTUÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ
Gyakori jelenség a régészeti kiállítások esetén (is), hogy a fókusz elcsúszik a fegyverek, harcosok, fejedelmek és úgy általában a férfiak nézőpontja felé. Persze vannak nagyon jó tárlatok, ahol minkét nem tárgyai és élete képviselve van, a mai ajánlóban viszont egy kifejezetten nőközpontú kiállítást ajánlok nektek.
A középső neolitikum kultúrái az Alföldön
A kora és középső neolitikum során már nem voltak olyan gyökeresen nagy változások, mint a mezolitikum és neolitikum váltásakor. Megállni viszont nem állt meg az élet, sőt csak úgy burjánztak a kultúrák és a kisebb helyi csoportok.
Az Ásatás (The Dig) régész szemmel
Őszintén szólva nem igazán tudtam, hogy mire számítsak, amikor pár napja leültem megnézni az Ásatást a barátommal. Olyan érzésem volt, hogy ez most vagy nagyon jó lesz, vagy nagyon rossz - ha kíváncsi vagy, milyen benyomást keltett bennem a film, olvass tovább.
Geofizika a régészetben 2/2
Korábban már írtam Nektek a talajradar működéséről, most pedig a régészeti geofizika másik 'nagyágyúja', a magnetométer van soron.
Mi történik a leletekkel a megtalálásuk után?
Azt talán mindenki sejti, hogy nem a talált állapotukban kerülnek be a régészeti leletek a kiállítások vitrinjeibe, de az már kevésbé ismeretes, hogy a kettő között mi történik.
Fém leletek
A kerámiák, valamint az emberi és állati maradványok után ideje, hogy a fémekről is szót ejtsünk. Az emberi csontvázak mellett talán ezek a tárgyak élnek leginkább a köztudatban, mint 'kincsek'. De valóban csak kincseket találunk?
Kora neolitikum a Kárpát-medencében
Korábban már írtam nektek arról, hogy mik voltak a neolitikum nagy újításai és jelentősége az emberi fejlődésben. De ez mikor és hogyan jelent meg nálunk a Kárpát-medencében?
Geofizika a régészetben 1/2
Tekintve, hogy a régészet nagyrészt a föld alatt lévő emlékekkel foglalkozik, hatalmas előrelépés volt, amikor a geofizika eszközei lehetővé tették a 'föld alá látást'. Persze ezt ne úgy képzeljétek el, mintha lenne egy földön átlátó távcső, amin keresztül tisztán láthatóvá válnak a leletek és az objektumok. De ha nem így, akkor hogyan működik?
A neolitikumról
Az újkőkori kultúrák megjelenése a Kárpát-medencében hatalmas életmódbeli változásokat hozott - elérte hazánkat az úgynevezett "neolitikus forradalom". De ez mit is jelent? A bejegyzésből kiderül!
Állati leletek - avagy állatcsontok a régészetben
A kerámiák mellett az állati maradványok számítanak a második leggyakoribb leletnek. De milyen célból és módon kerültek a föld alá? És mit tudhatunk meg belőlük?
A kronológiák útvesztője
A kerámiák kapcsán már volt szó a kronológiákról - ezek elsőre akár nagyon egyszerűnek is tűnhetnek, azonban (főleg a régészet kapcsán) minél inkább elmélyül bennük valaki, annál több tényező jön képbe, és annál nagyobb káosznak tűnik az egész.
Fizikai antropológia a régészetben
A régészeti feltárásoknak mindig érdekes leletei az emberi maradványok. De mi lesz a csontvázakkal, miután kikerültek a földből? Mit árulnak el a maradványok az egykori egyénekről a régészek számára?
Sopianae, vagyis Pécs a római korban | PROGRAMAJÁNLÓ
A mai Pécs helyén fekvő egykori Sopianae városa Pannonia provincia egy fontos települése volt. Erről a mai város területén előelőbukkanó római korú romok is tanúskodnak, melyek a Világörökség részei.