A kronológiák útvesztője

A kerámiák kapcsán már volt szó a kronológiákról - ezek elsőre akár nagyon egyszerűnek is tűnhetnek, azonban (főleg a régészet kapcsán) minél inkább elmélyül bennük valaki, annál több tényező jön képbe, és annál nagyobb káosznak tűnik az egész.

Az alapok

Időrendi táblázat részlete A múlt születése sorozat egyik kötetéből

Időrendi táblázat részlete A múlt születése sorozat egyik kötetéből

Azt általában tudják az emberek, hogy milyen fő korokon ívelt át az eddigi történelmünk: őskor, ókor, népvándorlás kor, középkor, újkor, modern kor. Sőt, az iskolai történelemórákról talán még ezek részletesebb felosztásai is rémlenek. A szemfüleseknek viszont már feltűnhetett, hogy egyes korszakok (pl. bronzkor, vaskor) nem minden földrajzi területen tartoznak ugyanabba a korba.

Miért nincs egy univerzális kronológia

A különféle kronológiáknál mindig meg kell határozni, hogy milyen földrajzi, területi egységre vonatkoznak. Ennek több oka is van, egyrészt az, hogy a különféle korok, illetve korszakok nem feltétlenül jelennek meg ugyanúgy mindenhol, sőt egyes korszakok vagy kultúrák egyáltalán nincsenek jelen bizonyos helyeken. Példának okáért a nálunk meglévő rézkort nem tartják külön korszaknak Nyugat-Európában, mert a neolitikumról bronzkorra való váltás folyamata ott máshogy ment végbe.

A régészeti kultúrák szerepe

A már említettek mellett kiemelten fontos tényező a kultúrák kialakulása és terjedése. A földrajzi terjedés időigényes folyamat, így egyes anyagi kultúrák vagy technológiai újítások A-ból B pontba való eljutása (tehát megjelenése) között évszázadok is eltelhetnek. Emellett ráadásul az is változó lehet, hogy mikor múlik el ezeknek a 'divatja'. Így egy időszak/kultúra időbeli kiterjedése teljesen más lehet két földrajzi területen.

Így fest egy tell metszetfala - a különböző színű rétegek mind más-más időperiódust képviselnek. Az egymástól elkülönülő rétegek és a bennük lévő leletanyag több kronológiai vitát is megoldott a 20. század folyamán, ugyanis ez alapján megtudhatjuk az egyes kultúrák egymáshoz való viszonyát, milyen sorrendben követték egymást.A kép a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen készült, amiről itt írtam bővebben.

Így fest egy tell metszetfala - a különböző színű rétegek mind más-más időperiódust képviselnek. Az egymástól elkülönülő rétegek és a bennük lévő leletanyag több kronológiai vitát is megoldott a 20. század folyamán, ugyanis ez alapján megtudhatjuk az egyes kultúrák egymáshoz való viszonyát, milyen sorrendben követték egymást.

A kép a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen készült, amiről itt írtam bővebben.

Őskor vagy ókor?

Az egyes korok, korszakok definiálása is okozhat különbségeket, amire például a bronzkor jó példa. A bronzkor - csakúgy, mint a kőkor, rézkor, vaskor - arról az alapanyagról kapta az elvezését, amelyet ideje alatt kezdtek el használni az emberek nagy mennyiségben. Ez a technológiai előrelépés viszont nálunk az őskorban, míg például a mediterrán területeken (pl. mai Görögország) az ókorban játszódott le. Talán itt fontos kitérni arra, hogy mi alapján húzzuk meg a határt az őskor és az ókor között. A válasz nem feltétlenül egyértelmű, viszont annál egyszerűbb. Onnantól beszélünk ókorról, hogy megjelennek a (ránk maradt) írásos emlékek pl. gazdasági feliratok, sírfeliratok vagy irodalmi művek.


Ha tetszett a fenti poszt, akkor kukkantsd meg ezeket is:

Previous
Previous

Állati leletek - avagy állatcsontok a régészetben

Next
Next

Fizikai antropológia a régészetben