Blog
Üdvözöllek a blogon! :)
Ha itt lejjebb görgetsz, akkor hozzáférsz minden eddigi blogposzthoz. Olvashatsz programajánlókat, illetve a hazai régészet leleteibe és módszertanába is betekinthetsz. Amennyiben valami konkrét téma, kulcsszó érdekel, akkor ajánlom a kereső használatát:
A Dunántúl középső neolitikuma
A középső neolitikum Kr.e. ~5500/5400-5000/4900 közé tehető. A sorozat előző részében, ahol az Alföld azonos korú kultúráiról meséltem Nektek, már bemutattam a korszak általánosabb változásait, mint a földművelés fejlődése vagy a réz nyersanyag első megjelenése. De milyen kultúra határozta meg a dunántúliak életét?
Régészet hóban és kánikulában
A régészet hajnalán az ásatások ideális időjárásban és kis felületeken zajlottak - ez azonban mára teljesen megváltozott. Hogy hogyan? Az a blogbejegyzésből kiderül.
Lelőhelyek madártávlatból - légi fényképezés a régészetben
Zúg a motor, felszáll a gép és egyre távolabb kerülünk a talajtól. Olyan jelenségek tárulnak a szemeink elé, amit a földről sose láthatnánk. Kirajzolódnak régvolt települések és temetők körvonalai. A légirégészet remek módszer a lelőhelyek felderítésére, de vajon hogyan működik?
A radiokarbon korhatározás
A régészet második nagy forradalmaként tartják számon a radiokarbon korhatározás feltalálását, ami Willard F. Libby, amerikai kémikus nevéhez fűződik. Ez volt ugyanis az egyik első módszer a régészetben, ami abszolút korhatározásra volt képes. De hogyan is működik és mik a korlátai?
Nőnek való vidék? | VIRTUÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ
Gyakori jelenség a régészeti kiállítások esetén (is), hogy a fókusz elcsúszik a fegyverek, harcosok, fejedelmek és úgy általában a férfiak nézőpontja felé. Persze vannak nagyon jó tárlatok, ahol minkét nem tárgyai és élete képviselve van, a mai ajánlóban viszont egy kifejezetten nőközpontú kiállítást ajánlok nektek.
A középső neolitikum kultúrái az Alföldön
A kora és középső neolitikum során már nem voltak olyan gyökeresen nagy változások, mint a mezolitikum és neolitikum váltásakor. Megállni viszont nem állt meg az élet, sőt csak úgy burjánztak a kultúrák és a kisebb helyi csoportok.
Geofizika a régészetben 2/2
Korábban már írtam Nektek a talajradar működéséről, most pedig a régészeti geofizika másik 'nagyágyúja', a magnetométer van soron.
Mi történik a leletekkel a megtalálásuk után?
Azt talán mindenki sejti, hogy nem a talált állapotukban kerülnek be a régészeti leletek a kiállítások vitrinjeibe, de az már kevésbé ismeretes, hogy a kettő között mi történik.
Fém leletek
A kerámiák, valamint az emberi és állati maradványok után ideje, hogy a fémekről is szót ejtsünk. Az emberi csontvázak mellett talán ezek a tárgyak élnek leginkább a köztudatban, mint 'kincsek'. De valóban csak kincseket találunk?
Kora neolitikum a Kárpát-medencében
Korábban már írtam nektek arról, hogy mik voltak a neolitikum nagy újításai és jelentősége az emberi fejlődésben. De ez mikor és hogyan jelent meg nálunk a Kárpát-medencében?
Geofizika a régészetben 1/2
Tekintve, hogy a régészet nagyrészt a föld alatt lévő emlékekkel foglalkozik, hatalmas előrelépés volt, amikor a geofizika eszközei lehetővé tették a 'föld alá látást'. Persze ezt ne úgy képzeljétek el, mintha lenne egy földön átlátó távcső, amin keresztül tisztán láthatóvá válnak a leletek és az objektumok. De ha nem így, akkor hogyan működik?
Állati leletek - avagy állatcsontok a régészetben
A kerámiák mellett az állati maradványok számítanak a második leggyakoribb leletnek. De milyen célból és módon kerültek a föld alá? És mit tudhatunk meg belőlük?
A kronológiák útvesztője
A kerámiák kapcsán már volt szó a kronológiákról - ezek elsőre akár nagyon egyszerűnek is tűnhetnek, azonban (főleg a régészet kapcsán) minél inkább elmélyül bennük valaki, annál több tényező jön képbe, és annál nagyobb káosznak tűnik az egész.
Fizikai antropológia a régészetben
A régészeti feltárásoknak mindig érdekes leletei az emberi maradványok. De mi lesz a csontvázakkal, miután kikerültek a földből? Mit árulnak el a maradványok az egykori egyénekről a régészek számára?
Sopianae, vagyis Pécs a római korban | PROGRAMAJÁNLÓ
A mai Pécs helyén fekvő egykori Sopianae városa Pannonia provincia egy fontos települése volt. Erről a mai város területén előelőbukkanó római korú romok is tanúskodnak, melyek a Világörökség részei.
Átmeneti kőkor a Kárpát-medencében
A mezolitikum hazánkban az őskőkor és újkőkor közötti átmeneti időszak, amely ~ Kr.e. 10.000-től Kr.e. 6.000-ig tartott. A középső, vagy átmeneti kőkorra számos nagy változás jellemző, melyek közül talán a környezeti és az emberek gondolkodásában meginduló változások a legjelentősebbek.
A föld színei a régészetben
Sokszor kérdés, hogy honnan tudják a régészek, hol kell ásniuk. A lelőhelyek felderítésére sok módszer van, azonban az ásatások során se túrunk fel mindent, hanem célzottan a régészeti objektumokat bontjuk ki. És azokat hogyan találjuk meg? A bejegyzésből kiderül!
Az első falvak - Az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon | PROGRAMAJÁNLÓ
Kik éltek a Dél-Dunántúlon a kőkorban? Milyenek voltak a településeik és temetkezéseik? Az első falvak című kiállítás megválaszolja ezeket a kérdéseket, én pedig leírom a benyomásaim a kiállítással kapcsolatban.
Őskőkor a Kárpát-medencében
Bár az emberiség eddigi történetének leghosszabb szakasza az őskőkor, vagyis paleolitikum volt, meglehetősen kevés régészeti emlékünk van róla a Kárpát-medencéből. Ebben a posztban azonban bepillantást nyerhetsz az ősemberek életébe.
Régészeti terepbejárás
Ha a régészek munkájáról esik szó, akkor általában az ásatások jutnak az emberek eszébe, azonban a terepbejárások is fontos szerepet játszanak a múlt kutatásában. Erről a módszerről olvashattok ebben a blogbejegyzésben.