Az első falvak - Az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon | PROGRAMAJÁNLÓ
Az őszi miniszabim során látogattunk el Pécsre a barátommal, ahol természetesen minden régészeti programot lecsekkoltunk, szóval ezekről kronológiai sorrendben beszámolok nektek is.
Többek között egy életnagyságú épületet is felépítettek a kiállítás szervezői - be is pózoltam mellé méretaránynak.
Miről szól a kiállítás?
A kiállítás az M6-os autópálya építése során feltárt neolitikus, azaz újkőkori lelőhelyekről szól. Az autópálya ásatások sajátos bája, hogy hatalmas felületeket lehet egyben feltárni, ami miatt sokkal kerekebb képet kapunk a lelőhelyekről, mint 1-1 kisfelületű ásatás során.A kiállítás betekintést nyújt az autópálya ásatások módszerébe és remek példát mutat azok alapos feldolgozására, hiszen az újkőkori emberek életének szinte minden aspektusa előkerül a kiállításon - pl. szakmák, házak, települések, temetkezések vagy rituálék.
Egy pattintott kő berakásos eszköz is helyet kapott a rekonstruált házban. A köveket nyírfaszurokkal ragasztották be a megmunkált kemény állati nyersanyagba.
Mi tetszett benne a legjobban?
Nálam hatalmas plusz volt, hogy összeszedett, igényes és informatív volt az egész. Nagy kedvencem volt például az életnagyságú házrekonstrukció (1. kép) a teljes berendezéssel, pl. egy pattintott kő berakású csonteszközzel (2. kép), a mini feltárás modell (4. kép) és a videó, ami elmagyarázta, hogy hogyan rekonstruálják a hosszúházakat az ásatási adatok és a kísérleti régészet alapján - a teljes folyamatot 3D modellezve.
Bár sok az olvasnivaló a plakátokon, megéri végigbogarászni őket, mert nagyon jól körbejárják a korszakokat és témaköröket, ráadásul pár bekezdés erejéig olyan módszertani dolgokról is szó esik, mint az egykori betegségek antropológiai vizsgálata, a régészeti genetika vagy a roncsolásmentes kutatási módszerek.
A kiállítást a Régészettudományi Intézet (exMTA) és a Janus Pannonius Múzeum munkatársai állították össze. A neten viszonylag kevés infót találtam a kiállításról, de a PécsiTV készített még 2019-ben egy interjút ennek kapcsán Dr. Csornay Boldizsár múzeumigazgatóval, amit szerintem érdemes megnézni.
Ha tetszett a fenti poszt, akkor kukkantsd meg ezeket is:
