A föld színei a régészetben
A lenti képen látható ásatás modelljén nagyon szembetűnő az a jelenség, hogy az egykori cölöplyukak (amik a ház vázát alkották) és gödrök helyén sokkal sötétebb színű a föld, amelyikeket pedig már kiásták, azoknak sárga az alja.
Egy ásatás makettje Az első falvak - Az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállításon.
Miért történik ez?
Amikor a múlt emberei kiásták a kisebb-nagyobb gödreiket, értelemszerűen eltávolították az addig a helyükön lévő földet. Ezután elkezdték használni őket mindenféle dolgokra, pl. cölöpöket állítottak beléjük, élelmet raktároztak bennük vagy épp szemétgödörként használták őket. Amikor pedig végetért a használati idejük, akkor vagy betemették őket a földfelszín akkori felső rétegével vagy nyitvahagyták és az évek-évtizedek alatt a szél betemette őket.
Miért pont ezek a színek?
A Kárpát-medencében az altalaj többnyire sárga színű, így az objektumok (gödrök, sírok) bontásakor a régészek mindig a 'sárgát keresik', mert akkor van kész a bontás. Fontos az is, hogy a feltárásokon általában az objektumoknak márcsak az alját találjuk meg, mert a felső részei elerodálódtak vagy a szántás tönkretette őket. Így mi főleg az altalajba beásott részeit látjuk, ahol a közeg tehát sárga. Amikor viszont így vagy úgy visszatemetődnek, akkor a föld felső rétegével, az általában barna-sötétbarna színű humusszal töltődnek fel. Így a nagy sárgaságban lesznek barna színű jelenségek, mint a képen.
Miért fontos ez a régészeknek?
Az ásatások terepi munkálatainál mindig a humuszolás a 0. lépés, amikor a talaj felső, humusz rétegét kézi vagy gépi földmunkával eltávolítjuk. Ha már a humusz rétegben is jönnek elő kerámiák vagy csontok, akkor persze nem megyünk le a sárga talajig, de általában igen. Ekkor jön el az a kép, ami a posztban látható fotón is megjelenik, hogy a sárga felszínen barna (vagy legalábbis nem sárga) színű foltok vannak. Ezeket a foltokat lefotózzuk, körbekarcoljuk (hogy ne tűnjenek el, amikor a nap már kiszárítja a földet), kapnak egy azonosítószámot, aztán szép sorjában elkezdjük őket kibontani.
A folyamat különböző fázisai oldalnézetből, egy gödör példáján bemutatva.
Tehát ezek a színbeli különbségek árulják el a régészeknek a humuszolás után, hogy hol vannak a régészeti jelenségek. Ennek a bonyolultabb testvérei a metszetek és a Harris-mátrix, de róluk majd egy másik posztban olvashattok.
Ha tetszett a fenti poszt, akkor kukkantsd meg ezeket is:
