Blog
Üdvözöllek a blogon! :)
Ha itt lejjebb görgetsz, akkor hozzáférsz minden eddigi blogposzthoz. Olvashatsz programajánlókat, illetve a hazai régészet leleteibe és módszertanába is betekinthetsz. Amennyiben valami konkrét téma, kulcsszó érdekel, akkor ajánlom a kereső használatát:
Amiről a rétegek mesélnek - avagy mire jó a Harris-mátrix?
A régészeti feltárásokon fontos információhordozó szerepe van a földnek. Egy korábbi posztban már meséltem róla, hogy az egykori gödrök és egyéb jelenségek megtalálásában milyen fontos szerepe van a talaj színeinek, azonban a Harris-mátrix segítségével még sokkal többet is megtudhatunk a régészeti jelenségek rétegeiből.
A dendrokronológia, avagy hogyan árulják el a fák a leletek korát
Amikor meglátunk egy régészeti leletet, akkor általában a ‘Vajon milyen régi lehet?’ az első kérdés, ami felmerül bennünk. Így elmondható, hogy mindannyiunk kedvenc témái közé tartoznak a különféle korhatározási módszerek. Sok figyelmet szokott kapni a tipológiai, formai megközelítés, illetve a radiokarbonos korhatározás is, az egyik legpontosabb módszerről azonban meglepően kevesen hallanak.
Régészet hóban és kánikulában
A régészet hajnalán az ásatások ideális időjárásban és kis felületeken zajlottak - ez azonban mára teljesen megváltozott. Hogy hogyan? Az a blogbejegyzésből kiderül.
Lelőhelyek madártávlatból - légi fényképezés a régészetben
Zúg a motor, felszáll a gép és egyre távolabb kerülünk a talajtól. Olyan jelenségek tárulnak a szemeink elé, amit a földről sose láthatnánk. Kirajzolódnak régvolt települések és temetők körvonalai. A légirégészet remek módszer a lelőhelyek felderítésére, de vajon hogyan működik?
A radiokarbon korhatározás
A régészet második nagy forradalmaként tartják számon a radiokarbon korhatározás feltalálását, ami Willard F. Libby, amerikai kémikus nevéhez fűződik. Ez volt ugyanis az egyik első módszer a régészetben, ami abszolút korhatározásra volt képes. De hogyan is működik és mik a korlátai?
Geofizika a régészetben 2/2
Korábban már írtam Nektek a talajradar működéséről, most pedig a régészeti geofizika másik 'nagyágyúja', a magnetométer van soron.
Mi történik a leletekkel a megtalálásuk után?
Azt talán mindenki sejti, hogy nem a talált állapotukban kerülnek be a régészeti leletek a kiállítások vitrinjeibe, de az már kevésbé ismeretes, hogy a kettő között mi történik.
Geofizika a régészetben 1/2
Tekintve, hogy a régészet nagyrészt a föld alatt lévő emlékekkel foglalkozik, hatalmas előrelépés volt, amikor a geofizika eszközei lehetővé tették a 'föld alá látást'. Persze ezt ne úgy képzeljétek el, mintha lenne egy földön átlátó távcső, amin keresztül tisztán láthatóvá válnak a leletek és az objektumok. De ha nem így, akkor hogyan működik?
A kronológiák útvesztője
A kerámiák kapcsán már volt szó a kronológiákról - ezek elsőre akár nagyon egyszerűnek is tűnhetnek, azonban (főleg a régészet kapcsán) minél inkább elmélyül bennük valaki, annál több tényező jön képbe, és annál nagyobb káosznak tűnik az egész.
Fizikai antropológia a régészetben
A régészeti feltárásoknak mindig érdekes leletei az emberi maradványok. De mi lesz a csontvázakkal, miután kikerültek a földből? Mit árulnak el a maradványok az egykori egyénekről a régészek számára?
A föld színei a régészetben
Sokszor kérdés, hogy honnan tudják a régészek, hol kell ásniuk. A lelőhelyek felderítésére sok módszer van, azonban az ásatások során se túrunk fel mindent, hanem célzottan a régészeti objektumokat bontjuk ki. És azokat hogyan találjuk meg? A bejegyzésből kiderül!
Régészeti terepbejárás
Ha a régészek munkájáról esik szó, akkor általában az ásatások jutnak az emberek eszébe, azonban a terepbejárások is fontos szerepet játszanak a múlt kutatásában. Erről a módszerről olvashattok ebben a blogbejegyzésben.