Geofizika a régészetben 1/2

Tekintve, hogy a régészet nagyrészt a föld alatt lévő emlékekkel foglalkozik, hatalmas előrelépés volt, amikor a geofizika eszközei lehetővé tették a 'föld alá látást'. Persze ezt ne úgy képzeljétek el, mintha lenne egy földön átlátó távcső, amin keresztül tisztán láthatóvá válnak a leletek és az objektumok. De ha nem így, akkor hogyan működik?

Egy gyakran használt radartípus, annak fő részei és működési elve [A kép forrása itt található]

A két leggyakrabban használt módszer

A felszín alatti anyagok eltérésének kutatásaira számos módszer van, amiknek a működési elve elég bonyolult, úgyhogy ebben és egy következő posztban csak a két leggyakrabban használt módszerről fogok írni - ezek a talaj- vagy georadar, valamint a magnetométer.

Hogyan működik a talajradar?

A talajradar elektromos hullámokat küld a felszín alá, amelyek a különböző összetételű talajrétegekben más-más sebességgel haladnak. Abból viszont még nem lesz adatunk, hogy mennek a föld mélye felé a hullámok. Szerencsére azonban nemcsak ennyit csinálnak, hanem az eltérő rétegekről egy részük mindig visszaverődik, a maradék pedig halad tovább. A szerkezet pedig észleli és rögzíti, hogy mikor, mennyi idő után jöttek vissza hullámok. Ezzel a mérés végére kapunk egy időbeli rétegsort, amit a későbbi feldolgozások során el lehet helyezni térben is - persze ehhez szükséges, hogy pontosan dokumentálva legyen, hogy hol is zajlott a mérés. Fontos, hogy - bár szoktak becsülni - de nem pontos mélységi adatokat kapunk eredményként, hanem időszeleteket, amivel relatív adataink lesznek, szóval látszik, hogy mi van feljebb-lejjebb, de azt nem tudjuk, hogy méterre pontosan milyen mélyen vannak.

Egy másik típusú radar, de a működési elv azonos [A kép innen származik]

Mire használják a régészek a talajradart?

Bár ezt és a többi módszert is folyamatosan fejlesztik és tesztelik különböző körülmények között, nálunk főleg az épített örökség kutatására szokták használni. Római és középkori épületek, falak esetén nagyon szép alaprajzokat kaphatunk, ha ideálisak a mérési körülmények. Más típusú objektumoknál is használható, de egyelőre kevésbé hoz szép eredményeket.

Hogy néz ki a terepi alkalmazása?

A talajradaroknak többféle típusa van, az 1. és a 2. képen is más-más típus látható. Mostanában talán az 1. képen látható forma számít elterjedtnek, mert viszonylag könnyű tologatni és haladás közben folyamatosan lehet figyelni a kijelzőn a nyers adatokat. Minden eszköznek meg van határozva, hogy milyen széles sávról tud adatot gyűjteni, amikor egyenesen tolják, így terepen fontos, hogy lehetőleg ne maradjanak ki lefedetlen részek, mert ott 'lyukasak' lesznek az eredményeink. Ezt többnyire vagy mérőszalagok kihúzásával és annak követésével vagy a terület szélén (szintén 1-1 mérőszalag mentén) leszúrt karók figyelésével szokták biztosítani.

A helyszíni képernyőn csak ilyen hullámokat látni, a gyakorlott szem azonban már ezekből is sejthet régészeti jelenségeket

(persze nagy következtetéseket nem vonunk a nyers adatokból)

[A kép forrása ide kattintva érhető el]

Ezek a terepi mérések elég monotonok, de jelentős szerepük van az ismeretlen és ismert lelőhelyek felderítésében, alaposabb kutatásában és szerintem egyébként tök meditatívak. Bár én magnetométerrel sokkal többet mértem az egyetemi évek alatt, mindkettő közben élveztem, hogy szabadjára engedhettem a gondolataimat és például a Föld, kaland, ilyesmi alapötlete és a témáinak jelentős része is ilyen monotonabb felmérések, illetve leletmentesebb bejárások során jöttek létre.

---

Ha tetszett a fenti poszt, akkor kukkantsd meg ezeket is: