A leggyakoribb régészeti leletek: a kerámiák (1/2)
Kerámia, kercsó, kercsi, köcsögdarab. Gyakran emlegetjük, ugyanis kincsek helyett legtöbbször kerámia töredékeket találunk.
Egy népvándorlás kori (szarmata) edény peremének töredéke.
De mik is ezek?
Régi (jelen esetben régészeti korú) edények maradványai, pl. étkészletek, tárolók. Méretben, anyaguk finomságában, összetételében és díszítésük alapján nagyon sokszínűek lehetnek.
Mire használták őket?
Az előbb említett sokszínűség oka a felhasználásaikra vezethető vissza. Csak hogy pár példát említsek:
tárolásra használt edények pl. nagyméretű (akár 1-2 m magas) hombárok, amphorák
főzésre használt edények pl. fazekak
tálalásra, étkezésekre használt edények pl. tálak, tányérok
folyadékok tálalására, fogyasztására használt edények pl. bögrék, kancsók
temetkezésekkor használt edények, urnák
speciális alkalmakkor, rítusokkor használt edények.
A kerámiák fő szerepe egykor
A természettudományos kormeghatározások előtt a tárgyi leletek - főleg kerámiák - formai, méretbeli és díszítésbeli változásai alapján próbáltak helyi és nagyobb területekre érvényes kronológiákat meghatározni. Ezeket a kerámia típusokon alapuló sorozatokat nevezzük tipokronológiáknak. A radiokarbon kormeghatározással az addigi tipokronológiák nagyrészt megdőltek, a régészeti kultúrák meghatározásában és azonosításában azonban még mindig a kerámiáké a fő szerep.
Ha tetszett a fenti poszt, akkor kukkantsd meg ezeket is:
