Mi történik a leletekkel a megtalálásuk után?
A korábbi posztokban meséltem már nektek különféle lelettípusokról: kerámiákról, emberi és állati csontokról, fémekről. Arról is esett szó, hogy milyen módokon találják meg ezeket a régészek. Itt viszont még nem ér véget a történet, hiszen teljesen feleslegesen gyűjtenénk a leleteket, ha utána csak hagynánk őket koszorosan, feldolgozatlanul tönkremenni egy sarokban.
Ki a földből, de hova tovább?
Talán az egyértelmű, hogy nem a talált állapotukban kerülnek be az egyes tárgyak a kiállítások vitrinjeibe, de az már kevésbé ismeretes, hogy a kettő között mi történik. Az elsődleges feldolgozás során megtisztítjuk, majd beleltározzuk a leleteket, illetve ha van mit (és van rá szakember és anyagi forrás is), akkor egy részük restaurálásra is kerül.
Tisztítás
A kerámiákat például általában sima vízben vagy valamilyen vegyszeres oldatban mossák meg - ahogy azt a második videón is láthatjátok. Erre nemes egyszerűséggel azért van szükség, hogy látható legyen a felszíne, anyaga, színe, esetleges díszítése a töredékeknek és ezek alapján meg tudjuk határozni, hogy milyen korszakhoz kötődhetnek.
Leltározás
A leltározás szintén nagyon profán célt szolgál, ennek köszönhetően tudjuk összekötni a későbbiekben az egyes darabokat azok minden ismert adatával. De milyen adatok ezek? Például a lelőhely neve, ahonnan előkerült, vagy ásatás esetében a konkrét objektum, illetve réteg száma - utóbbiak mind segítik a lelőhely mélyebb értelmezését. A leltározás során ezek - és sok más adat - bekerül egy nagy (papíralapú vagy elektronikus) leltárkönyvbe, ahol minden darab (vagy esetenként leletcsoport) kap egy egyedi azonosítót, ami onnantól a leltári száma lesz (ezt a leletekre is ráírjuk filccel).
De mire jó mindez?
Ezek az alap tevékenységek nem a legérdekesebb és izgalmasabb részei a régészetnek, viszont elengedhetetlenek ahhoz, hogy később bármilyen kutatást végezzünk a talált leletek kapcsán. A leltárkönyvek alapján könnyen összegyűjthetők egy lelőhely lakóházainak vagy sírjainak az anyagai, így ha valaki ezeket szeretné elemezni, akkor nem kell a teljes ásatási anyagon átrágnia magát. Ugyanígy lehet keresni azt is, ha egy vagy több lelőhely anyagán belül csak egy korszakra vagy kíváncsi - mondjuk "A" és "D" lelőhelyen van kora neolitikum, rézkor és késő bronzkor is, de téged csak a rézkori objektumok és leletek érdekelnek, akkor könnyen kikeresheted a neked kellő dobozokat, zacskókat a raktárban a leltárkönyv alapján.
Szerintem nagyon fontos, hogy ne csak a régészet 'fénypontjait' lássátok, hanem a rengeteg - sokszor monoton és unalmas - háttérmunkát is, mert így lehet igazán megbecsülni egy-egy 'nagyot durranó' kutatási eredményt. Remélem, hogy ez a hétköznapibb téma sem volt unalmas a számotokra és hozzátett ahhoz, hogy picit jobban rálássátok a régészek munkájára.